tag:blogger.com,1999:blog-81338893726570663862024-03-05T22:12:21.849-08:00TUKARAM MAHARAJ GATHAAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.comBlogger10125tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-63978511438718579812013-04-06T09:45:00.004-07:002013-04-06T09:55:30.792-07:00 पवित्र व निर्मळ भक्ती <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCEghy44jjSLzEurli0Ie4oRTF__1W7qZq0y1bdvNzbIr4-wE52E6IvFw8myANMMoa0dvTxTNoJRj4o7m6PGGm6nQbDI_uRAsnrjsJiD6VQ0qcVjfazr15ZgJX-bQoYZMxq33sP6rtnZPI/s1600/vittal_rukhmini.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; display: inline !important; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: right;"><img border="0" height="249" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCEghy44jjSLzEurli0Ie4oRTF__1W7qZq0y1bdvNzbIr4-wE52E6IvFw8myANMMoa0dvTxTNoJRj4o7m6PGGm6nQbDI_uRAsnrjsJiD6VQ0qcVjfazr15ZgJX-bQoYZMxq33sP6rtnZPI/s320/vittal_rukhmini.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #bf9000; color: white;">तुकाराम महाराजांनी जो देवाची भक्ती करतो,त्याचे सतत नामस्मरण घेतो अशा लोकांबद्दल म्हणले आहे कि "ज्यांच्या मनामध्ये देवाविशयी अखंड प्रेमभाव आहे व त्यांना मनापासून देव आवडत आहे असे लोक या पृथ्वीतलावर पवित्र व निर्मळ (सोवळे) आहेत. तसेच या जगात तेच भाग्यवान व धनवान आहेत"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #bf9000; color: white;"> तुकाराम महाराजांना असे सुचवायचे आहे कि, जे लोक देवाची अंत:करणापासून पूजा करतात, त्याच्या भक्तीत तल्लीन होतात त्यांच्या मनात देवाविषयी अखंड प्रेमभाव आहे. देवावरील भक्तीपलीकडे त्यांना दुसरे काही दिसत नाही. त्यांना धन-दौलत,सुवर्ण अलंकारापेक्षा देव आवडत असतो. त्याची भक्ती आवडत असते. म्हणूनच काही लोक देवाच्या अवास्तव पूजेचा खोटा देखावा करून पवित्र व निर्मळ असल्याचे भासवतात. त्यापेक्षा देवाची मनापासून भक्ती करणारे, त्याच्यावर अखंडित प्रेम करणारे लोकच पवित्र व निर्मळ आहेत तसेच ते खरे भाग्यवान व धनवान आहेत. बाकी सारे ढोंगी व स्वार्थी आहेत. पवित्र व निर्मळ अशा लोकांनी केलेली सेवा, भक्ती देवाला पोचत असते. </span></div>
<br />
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0Pune, Maharashtra, India18.5204303 73.85674369999992518.2795363 73.534020199999929 18.761324300000002 74.17946719999992tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-11524126560725273832011-11-13T01:41:00.000-08:002011-11-13T01:41:49.236-08:00pudhe gele tyancha shodhit marag|<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFns6hOmVoYKGOFjPEkapgAfki3f37JeUwcgITFp-ASVxMEz7sLd2azZ7owA3VnFZ_V86OIGzfUNMBpUbuuZtAmnAEoEgBcCahfI6gbc5RTc_IO8hC-GsQOMBgvsYYJCQgrvK5LvaDRdQU/s1600/CAMUQ85UCA4QY223CAWGIL8JCAF40SF5CAWYCFD6CAGT04V9CAGTVC0BCA62NZPUCAQ60ID0CA5KGD3HCAC63CRJCARGHEMNCABZM8EZCAALPCUQCAOKGQYCCA8N3C22CAHPM0DQCAA87823CAWTO87QCAH1OQ4E.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFns6hOmVoYKGOFjPEkapgAfki3f37JeUwcgITFp-ASVxMEz7sLd2azZ7owA3VnFZ_V86OIGzfUNMBpUbuuZtAmnAEoEgBcCahfI6gbc5RTc_IO8hC-GsQOMBgvsYYJCQgrvK5LvaDRdQU/s1600/CAMUQ85UCA4QY223CAWGIL8JCAF40SF5CAWYCFD6CAGT04V9CAGTVC0BCA62NZPUCAQ60ID0CA5KGD3HCAC63CRJCARGHEMNCABZM8EZCAALPCUQCAOKGQYCCA8N3C22CAHPM0DQCAA87823CAWTO87QCAH1OQ4E.jpg" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;"><b>पुढे गेले त्यांचा शोधीत मार्ग | चला जावू माग घेत आम्ही ||१||</b></div><div style="text-align: center;"><b>वंदू चरणरज सेवू उष्टावळी | पूर्वकर्मा होळी करुनी सांडूया ||२||</b></div><div style="text-align: center;"><b>अमूप हे गाठी बांधू भांडवल | अनाथा विठ्ठल आम्हा जोगा ||३||</b></div><div style="text-align: center;"><b>अवघे होती लाभ एका या चिंतेने | नामसंकीर्तने गोविंदाच्या ||४||</b></div><div style="text-align: center;"><b>जन्म मरणाच्या खुंटतील खेपा | होईल हा सोपा सिद्ध पंथ ||५||</b></div><div style="text-align: center;"><b>तुका म्हणे घालू जीवपण चिरा | जावू त्या माहेरा निजाचिया ||६||</b></div><div style="text-align: center;"><b><br />
</b></div><div style="text-align: justify;"> तुकाराम महाराज असे म्हणतात कि,"जे भक्ती भावाने पुढे गेले आहेत त्यांचा मार्ग शोधात जावू. त्यांचा माग घेत जावू.एकदा त्यांचा मार्ग सापडला कि त्यांच्या पायाची धुळी(रज)चे वंदन करू.(त्यांच्या पायाची धूळ कपाळी लावू) त्यांच्या उष्टावळी जेवू(त्यांनी केलेल्या चांगल्या कर्माचे सेवन करू) या भक्तीमार्गामुळे केलेले पूर्वकर्म (वाईट कृत्य) जाळून टाकू. तुकाराम महाराजांना विठ्ठलाच्या भक्तीचे खरे महत्व कळले आहे. म्हणूनच ते असे म्हणतात कि,गोविंदाच्या(विठ्ठलाला उद्देशून) चिंतनाने व त्याचे मुखांत नाम घेवून आणि कीर्तन व भजन करून संपूर्ण लाभ होतात. तुकाराम महाराज विठ्ठलालाच पैशापेक्षा श्रेष्ठ असे भांडवल मानतात.म्हणूनच ते असे म्हणतात कि,"या भांडवलाच्या जोरावर(विठ्ठलाच्या भक्तीमुळे) आपल्या जीवावर दगड ठेवून(जड अंत:करणाने) हा नश्वर आत्मा सोडून माहेराला(परलोकात) जावू या.</div></div>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-20635850462197171882011-10-26T19:15:00.000-07:002011-10-26T20:09:40.917-07:00अंतरीची घेतो गोडी|<div align="center"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu6YYQNwrUo0X3iyv3YZc3jkOIKxgQem6-wE277TyYodUKs2TwrztQ1FWp54ZtTQsyC8O33cjOMk-W6fG-HA7zH0TkoNtR00irUBm7CCIqfw_aSTgy3dlAWARJD9DzRC7JOhjIqJnP_dGf/s1600/CAMUQ85UCA4QY223CAWGIL8JCAF40SF5CAWYCFD6CAGT04V9CAGTVC0BCA62NZPUCAQ60ID0CA5KGD3HCAC63CRJCARGHEMNCABZM8EZCAALPCUQCAOKGQYCCA8N3C22CAHPM0DQCAA87823CAWTO87QCAH1OQ4E.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5667991128088194962" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 88px; CURSOR: hand; HEIGHT: 118px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu6YYQNwrUo0X3iyv3YZc3jkOIKxgQem6-wE277TyYodUKs2TwrztQ1FWp54ZtTQsyC8O33cjOMk-W6fG-HA7zH0TkoNtR00irUBm7CCIqfw_aSTgy3dlAWARJD9DzRC7JOhjIqJnP_dGf/s320/CAMUQ85UCA4QY223CAWGIL8JCAF40SF5CAWYCFD6CAGT04V9CAGTVC0BCA62NZPUCAQ60ID0CA5KGD3HCAC63CRJCARGHEMNCABZM8EZCAALPCUQCAOKGQYCCA8N3C22CAHPM0DQCAA87823CAWTO87QCAH1OQ4E.jpg" border="0" /></a> <strong>अंतरीची घेतो गोडी पाहे जोड़ी भावाची १ </strong></div><br /><div align="center"><strong>देव सोयरा देव सोयरा देव सोयरा दिनाचा २</strong></div><br /><div align="center"><strong>आपुल्याच वैभवे श्रुन्गारावे नीर्मल ३</strong></div><br /><div align="center"><strong>तुका म्हणे जेवी सवे प्रेम द्यावे प्रितीचे ४</strong></div><span class="">तुकाराम</span> महाराजानी देवाचे गोडवे गाताना म्हणाले आहे की, देव हा आपल्याविषयी भक्ताच्या अन्त:करनात असनार्या गोडीचे ग्रहण करतो व आपल्याविशायी भावाची जोड़ किती आहे हे पाहतो। याचा अर्थ देवाचे नाव घेताना ते वर-वर न घेता अंत:करनापासून घेतले पाहिजे। दिवसभर काम-धंदा सोडून वर-वर देवपूजा करण्यापेक्षा थोडावेळ जरी अंत:करनापासून नामस्मरण घेतले तरी देवाला गोड वाटते। तुकाराम महाराज असेही म्हणतात की "देव सोयरा दिनाचा" म्हणजे देव हा गरीबाबद्दल दयालु आहे व आपल्या ऐश्वर्याने त्याला नीर्मल करतो तसेच त्याच्याबरोबर जेवतो व आपल्याविषयीचे प्रेम देतो। देव कधीही उच्च- नीच असा भेदभाव <span class="">करीत n</span>आही।<br /><br /><div align="center"><strong>पावले पावले तुझे आम्हा सर्व दूजा नको भाव होवू देवू १</strong></div><br /><div align="center"><strong>जेथे जेथे देखे तुझीच पावूले त्रिभुवन संचले विट्ठाला गा २</strong></div><br /><div align="center"><strong><span class="">भेदाभेद</span> मते भ्रमाचे संवाद आम्हा नोक वाद त्यासी देवू ३</strong></div><br /><div align="center"><strong>तुका म्हणे अनु तुजविण नाही नाभाहुनी पाहि वाड आहे ४</strong></div><span class=""><span class="">तुकाराम</span> महाराजानी पांडूरंगाची एवढी भक्ति केलि की आता ते म्हणतात,"आता देवा,तुझ्याकडून सर्व काही प्राप्त झाले। तुझ्या भक्तितच सर्व काही मिळाले। त्यामूले तुझ्या भक्तिशिवाय दूसरा कुठलाही भाव अंत:करानत होवू देवू नका " तुकाराम महाराजाना पांडूरंगाच्या भक्तित सर्व सुख प्राप्त झाले। त्यामूले त्याना आता कुठल्याच भावाची इच्छा राहिली नाही। त्यामूले त्याना आता या त्रैलोक्यात पांडूरंगाची पावले दिसतात। सारा आसमंत(त्रैलोक्य) पांडूरंगाच्या स्वरुपाने व्यापला आहे असे वाटते। अनुरेनु सुद्धा वेगला भासत नाही। (सर्व गोष्टीत पांडुरंग दिसत आहे) पांडूरंगाचे रूप एवढे मनात बसले आहे की आकाशही ठेन्गने वाटते। </span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-36593966904225350852011-07-30T20:17:00.000-07:002011-07-30T20:39:01.318-07:00आपुलिया हिता जो होय जागता|<div align="center"><strong>आपुलिया हिता जो होय जागता धन्य माता पिता तयाचिया१</strong></div><br /><div align="center"><strong>कुळी कन्यापुत्र होती जी सात्विक तयाचा हरिख वाटे देवा२</strong></div><br /><div align="center"><strong>गीता भागवत करिती श्रवण अखंड चिंतन विठोबाचे३</strong></div><br /><div align="center"><strong>तुका म्हणे मज घडो त्यांची सेवा तरी माझ्या दैवा पार नाही४</strong></div><span class="">तुकाराम</span> महाराज म्हणतात की,"जो आपल्या हिताविशई जागा आहे त्याचे माता-पिता धन्य आहेत। ज्य़ा कूलामध्ये कन्यापुत्र सात्विक होतात। त्यांचा देवाला आनंद वाटतो।" आत्ताच्या पीढ़ीबाबत हे विचार फार मोलाचे वाटतात कारण आत्ताची पीढ़ी भरकटलेली आहे। हित-अहिताचा विचारच करीत नाही। पैशाच्या मागे लागुन आत्ताच्या मुलान्मधिल सात्विकता नष्ट होत चालली आहे। चांगले आचरण करण्याऐवजी वैट मार्गाकडे(व्यसनाधिनतेकडे,हिंसात्मक मार्गाकडे) जात आहेत। आशा लोकांसाठी हा अभंग मोलाचा आहे। तुकाराम महाराज असे म्हणतात की,"जे गीता भागवत श्रवण करतात (या ग्रंथासाराख्या चांगल्या गोष्टींचे श्रवण करतात) व विठोबाचे अखंड चिंतन करतात त्यांची अखंड सेवा घडो।"Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-28946632878567233142011-07-09T21:06:00.000-07:002011-07-09T21:06:40.731-07:00savale sundar,rup manohar | 'nemechi yeto pavasala' tashich ya uktipramane 'nemechi yete pandharichi wari'. aashadh mahina chalu zala ki varkaryana vedh lagtat te aashadhi ekadashiche. pandurangachya bhetiche. pandurangala bhetanyasathi varkari tal-mrudang vajvat,hatat dindya pataka nachvat, mukhat pandurangache nam ghet un-pavasachi tama n balagata n thakata n damata alandi-dehupasun pandharpuraparyant chalat jato. ya varit pandurangala bhetanyachi varkaryana vilakshan odh asate. kadhi ekada pandurangala bhetun tyache savale,sundar rup pahato ase varkaryana hote.<br />
Sant Tukaram maharajani apar shraddhesathi pandurangala aapale daivat manale. Tyani apali sagali bhakti pandurangachya charani arpan keli. apale sukh,sarvaswa pandurangala arpan kele. tyanchya bhaktit pandurang evadha sathavala hota ki tyana thayi-thayi pandurang disat hota. tyani pandurangache varnan suddha pudhil abhangatun kiti sundar kele aahe. <br />
<strong>sundar te dhyan ubha vitevari | kar katavari thevuniya ||1||</strong><br />
<strong>tulshihar gala kase pitambar | aavade nirantar hechi dhyan ||2||</strong><br />
<strong>makar kundale talapati shravani | kanthi koustubhmani varajit ||3||</strong><br />
<strong>kasturi malvat chandanachi uti | rule mal kanthi vaijayanti ||4||</strong><br />
<strong>kase sonsala panghare patola | mukut kundale shrimukh shobhale||5||</strong><br />
kamarevar hat thevalele ase pandurangache sundar dhyan (rup) vitevar ubhe aahe. tulshicha har galyat ghatala asun kamarela pitambar nesala aahe. kanat mashachya aakarapramane makarkundale zalkat asun galyat koustubhmani dharan kelela aahe. kapali kasturicha malvat bharlela aahe. mastakavar mukut aahe v angavar bharjari shela aahe. asa pandurang tukaram maharajana bhavala aahe.<br />
pandurangachya payi bhaktibabat kadhihi bhedbhav nahi. shrimant aso kinva garib,uccha aso kinva nich. pandurang sarv bhaktana aapalya hrudayat sathavun thevato. kunalahi antar det nahi. sarva bhaktana apalyat samavun gheto. mhanunach lakhohun adhik varkari pandurangachya darshanasathi pandharpuraparyant jatat. jo koni bhakta sankatat sapadala asel tar pandurang vividh rupat yevun madat karato. sant tukaram,sant namdeo,sant dnyaneshwar,sopan,muktabai yana lokani bharpur cchalale. parantu yanchi pandurangavaril shraddha kami zali nahi ki bhaktit khanda padala nahi. sant gora kumbhar yani devachya bhaktit tallin houn aapalya payakhali mul tudavale. pan gora kumbharachya eka hakene devane parat mul jivant kele. pandurangane janabaila jotyavar dalan dalatana madat keli. sant pundalik aai-vadilanchi seva karat asatana pandurang tithe prakatale. parantu pandurangachya dishene vit bhirakaun aai-vadilanchi seva hoiparyant pandurangala vitevar ubhe rahayala sangitale. pandurang ajunahi 'yuge atthavis vitevari ubha' aahe. sant chokha,sant sakhubai yanahi pandurangane madat keli. ya santanchi pandurangavar apar shraddha hoti pratyekachya hrudayat pandurangache sthan hote. pandurang mhanaje ya santanche sarvaswa hote.<br />
pandurangane aapalya bhaktanbaddal kadhihi bhedbhav balagala nahi. to phakta antakaranapasun keleli bhakti pahato. tashech tyachyavar kiti shraddha aahe,tyachyabaddal kiti godi aahe he pahato. tyache anatakaranapasun namasmaran ghetalele aavadate mag to paishane kitihi garib aso. pandurang tyachyabarobar jevato,basato v aapale nirmal prem deto. ya varitsuddha garib shrimant,jati dharmachi manase ekatra yetat. pan pratekachya manat pandurangabaddal apar shraddha asate. ya varkaryanchi vari hi jat v pandurangavaril shraddha ha dharm asato. pandurangsuddha ya varkaryana aapalya premane nirmal,pavitra karato. pandurang ya varkaryanbaddal dayalu aahe. pratyekachya hrudayat tyane vas kela aahe. mhanunach tukaram maharajani ya ovit mhanale aahe ki,'dev soyara,dev soyara|dev soyara dinacha||Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-10455675392728816452011-06-27T19:36:00.000-07:002011-06-27T19:36:26.881-07:00kar katavari tulshichya mala|<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div align="center"><strong>कर कटावरी तुळशीच्या माळा| ऐसे रूप डोळा दावी हरी||१||</strong></div><div align="center"><strong>ठेविले चरण दोन्ही विटेवरी| ऐसे रूप हरी दावी डोळा||२||</strong></div><div align="center"><strong>कटी पितांबर कास मिरविली| दाखवी वाहिली ऐसी मूर्ती||३||</strong></div><div align="center"><strong>गरुडपारावरी उभा राहिलासी| आठवे मानसी तेची रूप||४||</strong></div><div align="center"><strong>झुरोनी पांजरा होऊ पाहे आता| येई पंढरीनाथा भेटावया||५||</strong></div><div align="center"><strong>तुका म्हणे माझी पुरवावी आस| विनंती उदास करू नये||६||</strong></div><div align="center"><br />
</div><div align="justify"> तुकाराम महाराज पांडुरंगाला म्हणतात कि, हे हरी(पांडुरंगाला उद्देशून) कंबरेवर हात आणि गळ्यात तुळशीच्या माळा आहेत असे रूप दाखव. आणि दोन्ही पाय विटेवर ठेवले आहेत आणि कमरेला पितांबर नेसलेला आहे अशी मूर्ती दाखव. तुकाराम महाराजांना आता पांडुरंगाला भेटायची आस(ओढ) लागली आहे. त्यांना पांडुरंगाचे गरुडावर उभे राहिलेले असे रूप आठवते. ते पांडुरंगाला असे म्हणतात कि 'तुझ्या आठवणीने माझे शरीर झुरून अस्थिपंजर होऊ लागले आहे.' त्यामुळेच तुकाराम महाराजांनी भेटावयास येण्याची पांडुरंगाला विनंती केली आहे.</div><div align="justify"><br />
</div><div align="justify"><br />
</div><div style="text-align: center;"><strong>नये जरी तुझ मधुर उत्तर| दिधला सुस्वर नाही देवे||१||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>नाही तयावीण भुकेला विठ्ठल| येईल तैसा बोल रामकृष्ण||२||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>देवापाशी मागे आवडीची भक्ती| विश्वासेची प्रीती भावबळे||३||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>तुका म्हणे मना सांगतो विचार| धरावा निर्धार दिसेंदिस||४||</strong></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"> तुकाराम महाराज म्हणतात कि,"जरी उत्तर स्वर(आवाज) दिला नसला किंवा मधुर शब्दाने गाता येत नसेल तरी हरकत नाही. देव काही स्वराला भुकेला नाही. जसे गाता येईल त्या स्वरात रामकृश्नाचे भजन गा" लोकांना मनात भीती वाटते कि माझा स्वर चांगला नाही किंवा मला उत्तम गाता येत नाही मग मी रामकृश्नाचे भजन कसे गाऊ? तुकाराम महाराजांनी मनातील भीती दूर करण्यासाठी या अभंगातून सूचित केले आहे आणि असे सांगितले आहे कि,देवापाशी आवडीने,विश्वासाने,प्रीतीने(प्रेमाने) भक्ती मग व याचा दिवसेंदिवस निर्धार कर.</div></div>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-41333029718130800412011-06-25T19:23:00.000-07:002011-06-25T19:23:33.558-07:00KANADA| RAJA PANDHARICHA |<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><strong>कानडा| राजा पंढरीचा|</strong></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"> 'पांडुरंग' महाराष्ट्राचे लाडके दैवत. गोर-गरीबांचा,संतांचा आवडता देव. आपले गाऱ्हाणे त्याच्याजवळ खुशाल मांडावे आणि त्याने ते निस्तरावे. म्हणूनच आपले गाऱ्हाणे मांडण्यासाठी वारकरी भक्त टाळ-मृदंग वाजवत,दिंड्या-पताका नाचवत आषाढी-कार्तिकी वारी करीत असतात. कारण हा असा देव आहे कि आपला भक्त संकटात सापडला असेल तर लगेच धावून येतो. त्याचे भक्त पांडुरंग किंवा विठ्ठल या नावाने त्याचा धावा करत असतात. त्यांचा धावा ऐकून पांडुरंग लगेच त्यांच्यासमोर प्रकट होवून दर्शन देतो. संत नामदेव, संत ज्ञानेश्वर, संत तुकाराम, गोरा कुंभार, जनाई, सावतामाळी यांनी सतत विठ्ठलनामाचा गजर केला म्हणूनच पांडुरंगाने त्यांचा धावा ऐकून त्यांना दर्शन दिले.</div><div style="text-align: justify;"> पांडुरंग हे विष्णूचा अवतार व श्रीकृष्णाचे रूप म्हणून ओळखले जाते. भगवान श्रीकृष्ण कौरव-पांडवांच्या युद्धानंतर विश्रांतीसाठी कर्नाटकात गेले. तिथे त्यांनी भक्तांचा धावा ऐकला व कर्नाटकातून येवून पांडुरंगाच्या रुपात संताना दर्शन घडविले. पांडुरंगाला विसावण्यासाठी पंढरपूर ठिकाण आवडले कारण चंद्रभागा नदी व तिच्याजवळील विस्तीर्ण वालवंत. आपला भक्त लांबून आल्यावर विश्रांतीसाठी जागा शोधणार व तहानेने व्याकूळ झालेला असणार. देवाने ह्याही संकटातून भक्तांना सोडविले. विश्रांतीसाठी विस्तीर्ण वालवंत आहे. पाणी पिण्यासाठी चंद्रभागा नदी आहे. लांबून दमून भागून आलेला वारकरीभक्त वाळवंटी काठी विसावतो व चंद्रभागेमध्ये स्नान करून ताजातवाना होवून विठ्ठलाच्या दर्शनाला जातो. म्हणूनच पांडुरंगाने आपले स्थान इथे वसवले आहे. कर्नाटकातून आलेला व पंढरपुरात विसावलेला असल्याने त्याला 'कानडा| राजा पंढरीचा|' असे म्हणाले जाते.</div><div style="text-align: justify;"> भगवंताच्या रुपामध्ये पांडुरंगाचे रूप असे आहे कि हातामध्ये कुठलेही शस्त्र नाही. हे रूप नि:शस्त्र असून दयाळू आहे. म्हणूनच भक्त त्याच्या पायावर डोके ठेवून त्याच्यापुढे गाऱ्हाणे गातात. पांडुरंगआत शिव व विष्णू या दोन्ही शक्ती एकत्र आहेत. म्हणूनच त्याचे दर्शन घेतल्याने मन प्रसन्न होते व मनात चांगल्या भावना निर्माण होतात.</div><div style="text-align: justify;"> पंढरीचा विठ्ठल दोन्ही हात कमरेवर ठेवून वात्सल्यभावनेने आपल्या भक्तांकडे बघत आहे. त्याचे रूप भागून तुकाराम महाराजानाही राहवले नाही. त्यांच्या तोंडून पुढील अभंग म्हणाला गेला.</div><div style="text-align: center;"><strong>राजस सुकुमार मदनाचा पुतळा| राविशाशिकला लोपलिया||१|| </strong></div><div style="text-align: center;"><strong>कस्तुरी मळवट चंदनाची उटी| रुळे माळ कंठी वैजयंती||२||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>मुकुट कुंडले श्रीमुख शोभले| सुखाचे ओतले सकलही||३||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>कसे सोनसळा पांघरे पाटोळा| घननिळा सावळा बाइयानो||४||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>सकळही तुम्ही व्हा गे एकीसवा| तुका म्हणे जीव धीर नाही||५||</strong></div><div style="text-align: justify;">पांडुरंगाने कपाळी कस्तुरीचा मळवट भरलेला आहे. चंदनाची उटी अंगास लावली आहे. कंठात वैजयंती माळ रुळत आहे. मस्तकावर मुकुट व कानात मकर कुंडले आहेत. कंबरेला जरीकाठी पितांबर धारण केलेला आहे. व अंगावर भरजरी शेला आहे. आणि त्याच्या तेजापुढे सूर्य-चंद्राच्या प्रभा लोप पावल्या आहेत. अशा पांडुरंगाला तुकाराम महाराजांनी मदनाच्या पुतळ्याची उपमा दिली आहे. </div><div style="text-align: justify;"> असा हा कर्नाटकातून आलेला देव पंढरीत विसावतो. भक्तांच्या हाकेला ओ देतो. भक्तांना आपल्या संकटातून सोडवतो. त्यांचा धावा ऐकला कि त्यांच्यासमोर प्रकट होवून दर्शन देतो. म्हणूनच महाराष्ट्रातील संत व भक्तमंडळी ह्या देवाच्या प्रेमात पडली. त्याच्यासाठी सर्व सुखांचा त्याग केला. त्यांच्या तोंडात सतत 'विठ्ठला','पांडुरंग' हे नाव यायला लागले. देवाचे स्थान आपल्या रहादयात वसवले. देवसुद्धा संत व भक्तमंडळीत एकरूप झाला. </div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;"> संतोष जोशी </div><div style="text-align: justify;"> वाई, जी.सातारा </div><div style="text-align: center;"><br />
</div></div>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-72443302960868945662011-06-12T01:43:00.000-07:002011-06-12T01:43:18.161-07:00sada maze dola jado tuzi murti<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><strong>सदा माझे डोळा जडो तुझी मूर्ती| राखुमाइच्या पती सोयरिया ||१||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>गोड तुझे रूप गोड तुझे नाम| देई मज प्रेम सर्वकाळ ||२||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>विठो माउलिये हाची वर देई| संचोरोनी राही हृदयामाजी ||३||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>तुका म्हणे काही न मागे आणिक| तुझे पायी सर्व सुख आहे ||४||</strong></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"> तुकाराम महाराजांना सर्व सुख पांडुरंगाच्या पायाशी दिसत आहे. बाकी त्यांना कुठेही सुख दिसत नाही. म्हणूनच ते पांडुरंगाला आळवतात कि निरंतर (कायमच) माझ्या हृदयात प्रवेश करून राहा. तुकाराम महाराजांना इतर कुठल्याही मायावी गोष्टींपेक्षा पांडुरंगाची भक्ती निस्सीम वाटते. त्याच्या नामातच गोडवा वाटतो. म्हणूनच त्यांना पांडुरंगाचे नाव व रूप गोड (चांगले) वाटते. त्याच्या वरील भक्तीमुळेच रखुमाईच्या वराला (पांडुरंगाला) तुकाराम महाराज सांगतात कि सदासर्वकाळ माझे डोळे तुझ्याठिकाणी लागून राहावेत तसेच सर्वकाळ तुझ्याविषयी माझ्या मनात प्रेम असू दे.</div></div>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-47428584915613225142011-06-06T09:39:00.000-07:002011-06-06T09:39:42.861-07:00samcharan drushti vitewari sajari<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div align="center"><strong>समचरण दृष्टी विटेवरी साजरी| तेथे माझी हरी वृत्ती राहो||१||</strong></div><div align="center"><strong>आणिक नलगे मायिक पदार्थ| तेथे माझे आर्त नको देवा||२||</strong></div><div align="center"><strong>तुका म्हणे त्याचे कळले आम्हा वर्म| जे जे कर्मधर्म नाशिवंत||३||</strong></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"> तुकाराम महाराजांनी पांडुरंगाला आपले दैवत मानले. पांडुरंगाची मनापासून भक्ती करू लागले. त्यामुळेच त्यांना असे वाटते कि ज्याचे, विटेवर उभे राहिल्यावर चरण व दृष्टी सरळ व सुशोभित आहे त्याचठिकाणी माझी वृत्ती (मन) राहो. ह्याहून निराळे मायिक पदार्थ आहेत. मायिक पदार्थ म्हणजे माया (मोह) उत्पन्न करणारे पदार्थ(सोने,चांदी,धन-दौलत) त्या ठिकाणी माझी इच्छा किंवा मन जावू नये.ह्यातून असे सूचित होते कि माणसे विनाकारण आपल्या सुखासाठी मायिक पदार्थांच्या मागे लागले आहेत पण हे पदार्थ नाशवंत आहेत पण खरे सुख तर पांडुरंगाच्या चरणी व त्याच्या डोळ्यात दिसत आहे व हे सुख नाशवंत नाही हे वर्म तुकाराम महाराजांना कळले आहे.</div></div>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8133889372657066386.post-45116639690342158192011-06-01T18:51:00.000-07:002011-06-01T18:51:41.622-07:00sundar te dhyan<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: center;"><strong>सुंदर ते ध्यान उभा विटेवरी| कर कटावरी ठेवूनिया||१||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>तुळशीहार गळा कसे पितांबर| आवडे निरंतर हेची ध्यान ||२||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>मकर कुंडले तळपती श्रावणी| कंठी कौस्तुभमनी विराजित ||३||</strong></div><div style="text-align: center;"><strong>तुका म्हणे माझे हेची सर्व सुख| पाहीन श्रीमुख आवडीने||४||</strong></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: left;"> संत तुकाराम महाराजांचे दैवत कुठले तर पांडुरंग. त्यांनी आपली सगळी भक्ती श्री पांडुरंगाच्या चरणी अर्पण केली. त्यांच्या भक्तीत पांडुरंग एवढा साठवला आहे कि त्यांना ठायी ठायी पांडुरंग दिसत आहे. त्यांनी या अभंगात पांडुरंगाचे वर्णन सुद्धा किती सुंदर केले आहे. कमरेवर हात ठेवलेले असे पांडुरंगाचे सुंदर ध्यान विटेवर उभे आहे. तुळशीचा हार गळ्यात घातला असून कमरेला पितांबर नेसलेला आहे. कानात माश्याच्या आकाराप्रमाणे मकर कुंडले झळकत असून गळ्यात कौस्तुभमणी धारण केलेला आहे. असे तुकाराम महाराजांनी पांडुरंगाचे वर्णन केले असून पांडुरंगाच्या भक्तीतच आपले सुख मानले आहे. त्यामुळेच ते पांडुरंगाचे सुशोभित मुख आवडीने पाहीन असे म्हणतात. </div></div>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05271865666377390890noreply@blogger.com0